Eszter Lakos
Member of the European Parliament · PPE · HU
“Orosz hekkerek éveken át hozzáfértek a magyar külügyminisztérium rendszereihez. Nemrégiben pedig a közvéleménykutatások szerint legnagyobb támogatottságú ellenzéki párt, a Tisza szimpatizánsainak személyes adatait lopták el, majd kormányközeli médiumokon keresztül szivárogtatták ki.”
“Elnök Úr! Az Európai Bizottság energiahálózati csomagjavaslata megerősíti azt, amit a szakértők és az iparági szereplők régóta hangsúlyoznak: a zöld átállás, az ipari versenyképesség és az energiabiztonság nem létezhet korszerű és összekapcsolt villamosenergia-hálózatok nélkül.”
“Az eredmény: a beruházások csúsznak, a megújuló projektek várólistán vannak, az áramárak pedig az egekben. Ez nem szükségszerűség, hanem felelőtlen gazdaságpolitika. A Bizottság csomagja helyesen hangsúlyozza a hosszú távú tervezést, az engedélyeztetési eljárások gyorsítását, valamint a regionális együttműködést.”
“Az elmúlt években a kormány predátorként fokozatosan ellenőrzése alá vonta a médiát, amely ma már az orosz propaganda megafonjaként működik. Ehhez minden eszközt felhasznál, beleértve a tudatos félretájékoztatást és a mesterséges intelligencia segítségével előállított hamis tartalmakat.”
“Tisztelt Elnök Úr! Határozottan támogatom az európai demokráciapajzsot és az Európai Demokratikus Ellenállóképességi Központ létrehozását is. A pajzs egy stratégiai, az egész társadalmat átfogó erőfeszítés helyzetértékelésünk, választási integritásunk és demokratikus ellenállóképességünk megerősítésére.”
“Tisztelt Elnök Asszony! Az uniós tagállamok légterének közelmúltbeli megsértése és a kritikus infrastruktúránk elleni támadások nem elszigetelt incidensek. Egy tudatos, koordinált orosz kampány részei, amelynek célja Európa tesztelése és gyengítése.”
The complete record
Every one of 24 lines we hold for Eszter Lakos, in date order, each linked to its source. Free to read, in full, without an account.
“Orosz hekkerek éveken át hozzáfértek a magyar külügyminisztérium rendszereihez. Nemrégiben pedig a közvéleménykutatások szerint legnagyobb támogatottságú ellenzéki párt, a Tisza szimpatizánsainak személyes adatait lopták el, majd kormányközeli médiumokon keresztül szivárogtatták ki. Ez súlyos aggályokat vet fel az adatvédelem politikai semlegességével kapcsolatban. A kiberbiztonság túlságosan fontos ahhoz, hogy bármely tagállam a politikai érdekek eszközévé váljon, vagy hogy az átláthatóság hiánya teret engedjen a visszaéléseknek. Ha a kiberbiztonsági jogszabály valóban az európai polgárokat kívánja védeni, akkor erősebb uniós együttműködésre, valódi függetlenségre és teljes átláthatóságra van szükség. Különben a kibervédelem nem pajzs lesz, hanem eszköz a hatalommal való visszaélésre. 2-0293-0000”
“Az eredmény: a beruházások csúsznak, a megújuló projektek várólistán vannak, az áramárak pedig az egekben. Ez nem szükségszerűség, hanem felelőtlen gazdaságpolitika. A Bizottság csomagja helyesen hangsúlyozza a hosszú távú tervezést, az engedélyeztetési eljárások gyorsítását, valamint a regionális együttműködést. Európának erős elektromos hálózatokra van szüksége, hogy így biztosítsuk a megfizethető és biztonságos energiát a háztartásoknak és a vállalkozásoknak. Magyarországnak pedig olyan kormányra van szüksége, amely képes megvalósítani ezt a jövőt. 2-0090-0000”
“Elnök Úr! Az Európai Bizottság energiahálózati csomagjavaslata megerősíti azt, amit a szakértők és az iparági szereplők régóta hangsúlyoznak: a zöld átállás, az ipari versenyképesség és az energiabiztonság nem létezhet korszerű és összekapcsolt villamosenergia-hálózatok nélkül. Ez különösen fontos Magyarország számára, amely stratégiai pozíciót foglal el a Közép- és Délkelet-Európát összekötő energiahálózatok csomópontján. Mivel hazánk nagymértékben szorul áramimportra, a nemzetközi hálózati fejlesztések érdemben tudnák támogatni az ország energiabiztonságát. Az ország villamosenergia-igénye közben csak egyre nő, nagyipari beruházások, napelemparkok, elektromos autók sora csatlakozna a hálózatra. Az Orbán-kormány az elmúlt másfél évtizedben mégsem tette prioritássá a hálózati modernizációt.”
“Az elmúlt években a kormány predátorként fokozatosan ellenőrzése alá vonta a médiát, amely ma már az orosz propaganda megafonjaként működik. Ehhez minden eszközt felhasznál, beleértve a tudatos félretájékoztatást és a mesterséges intelligencia segítségével előállított hamis tartalmakat. Ez azt jelenti, hogy a belső manipuláció ugyanazt a forgatókönyvet használja, mint a külföldi beavatkozás, csak belülről. Ezért a központ mandátumának ki kell terjednie az algoritmusok transzparenciájára, az AI által generált tartalmakra, a politikai hirdetésekre, az álcivil szervezetekre és az ilyen gyakorlatokat lehetővé tevő jogi kiskapukra. EU minimum standardokra van szükségünk polgáraink jogainak védelme, közösségeink mentális jóléte és demokráciánk megerősítése érdekében. 2-0107-0000”
“Tisztelt Elnök Úr! Határozottan támogatom az európai demokráciapajzsot és az Európai Demokratikus Ellenállóképességi Központ létrehozását is. A pajzs egy stratégiai, az egész társadalmat átfogó erőfeszítés helyzetértékelésünk, választási integritásunk és demokratikus ellenállóképességünk megerősítésére. Úgy gondolom azonban, hogy ennél tovább kell, és tovább is lehet lépni. Az információs manipuláció, a közvélemény befolyásolása ugyanis nemcsak külső szereplőktől érkezik, hanem a tagállamokon belülről is. Ez ugyanolyan súlyos probléma. Ezért a pajzsnak a belső információs manipulációval szemben is fel kell lépnie. Hazám, Magyarország információs környezete sajnálatos módon az EU egyik legkiábrándítóbb példája.”
“Válaszunknak ugyanolyan összehangoltnak kell lennie, mint magának a fenyegetésnek. Meg kell erősítenünk a kollektív védelmünket – például a Keleti Pajzzsal –, és ellenállóvá kell tenni a társadalmat a hibrid támadásokkal szemben, intézményitől kezdve a médián át egészen a polgárokig. Csak egységben és eltökéltséggel védhetjük meg nemcsak határainkat és rendszereinket, hanem azokat a demokratikus értékeket is, amelyek identitásunk alapját képezik. (A felszólaló hajlandó válaszolni egy kékkártyás kérdésre) 3-0108-0000 András László (PfE), kékkártyás kérdés. – Képviselő Asszony! A jobboldali és a baloldali sajtó is már megint arról cikkezik, hogy újból kiszivárogtak TISZA-támogatók adatai.”
“Tisztelt Elnök Asszony! Az uniós tagállamok légterének közelmúltbeli megsértése és a kritikus infrastruktúránk elleni támadások nem elszigetelt incidensek. Egy tudatos, koordinált orosz kampány részei, amelynek célja Európa tesztelése és gyengítése. A dezinformációs kampányokkal együtt annak a hibrid stratégiának a részei, amely biztonságunk, egységünk és demokráciánk megingatására irányul. Ez a kampány már nem rejtőzik az árnyékban. Amikor Putyin elnök nyilvánosan kijelentette, hogy a magyarok szerinte csak Orbán alatt maradhatnak magyarok, felfedte Moszkva valódi stratégiáját: az identitás kérdésével akarják megosztani az embereket. Ez már nem diplomácia, hanem nyílt külföldi beavatkozás. Azzal fenyegette a magyarokat, hogy dönteniük kell magyarságuk és európai jövőjük között.”
“Eközben pedig semmiféle magyarázatot nem ad a magyar embereknek arra, hogy miért ilyen égető ez a védelmikiadás-növelés, és hogyan kívánja előteremteni ennek fedezetét egy amúgy is gyengélkedő költségvetésből. Senki sem szolgálhat egyszerre két urat, ahogy a latin mondás is tartja. A jelek szerint a magyar kormány mégis erre tesz kísérletet. De ha megnézzük, hogy a védelmi ipart a történelmi léptékű kiadásnövelés előtt privatizálták, egyvalami biztosnak tűnik: az úr, akit kiszolgálnak, nem más, mint a magyar oligarchák. 3-0074-0000”
“Tisztelt Elnök Asszony! A NATO Európa és Magyarország védelmének sarokköve, ugyanakkor a védelmi kiadások GDP-arányos 5%-ra emelése a társadalmi és egészségügyi kiadások rovására történik. Csak akkor szabad elköteleződnünk, ha készek vagyunk felismerni a minket potenciálisan érintő fenyegetéseket. Bár a hagyományos katonai képességek továbbra is fontosak, a hibrid fenyegetéseket is ugyanolyan komolyan kell venni. Emellett meg kell erősítenünk a társadalom ellenállóképességét, a védelmi ipart és a technológiákat Európa-szerte. A magyar kormány kettős játéka különösen szembetűnő a honvédelem terén. Százmilliárdokat készül hadseregfejlesztésre költeni az orosz fenyegetés ellensúlyozására, miközben baráti kapcsolatokat ápol Putyinnal.”
“Erős európai kutatási térséget kell kiépítenünk, kiváló infrastruktúrákkal, amelyek minden régiót és tagállamot bevonnak, beleértve Magyarországot is, amely a jövőben, amikor majd mi, a Tisza leszünk kormányon, visszaadjuk az Akadémia szabadságát, és majd ismét élénk tudományos ökoszisztémává válhat, ahol a tehetség valóban kibontakozhat. Európának erősítenie kell tudományos szuverenitását, nem csak a csúcstechnológiába kell befektetnie, hanem az azt létrehozó emberekbe is. 2-0041-0000 Procedura "catch-the-eye" 2-0042-0000”
“Elnök Asszony! Európa vezet a tudományos publikációk számában és a nemzetközi együttműködésekben, de a globális versenyképességhez innovatívabb, befogadóbb tudományos ökoszisztémákra van szükségünk. Olyanokra, amelyek bevonzzák a legbrilliánsabb elméket. Először is vonzó hellyé kell válnunk a legjobb kutatók számára. Ez kiszámítható, hosszútávú finanszírozást, külön keretprogramot, világos és vonzó karrierutakat, jó munka-magánélet egyensúlyt jelent, különösen a nőknek és a fiatal kutatóknak, valamint egy olyan kutatási kultúrát, amely a kiválóságra, a nyitottságra és a bizalomra épül. Nem feledkezhetünk meg a kutatási innovációs szakadék csökkentéséről sem.”
“Végül pedig szükségünk van egy önálló, elkülönített költségvetéssel rendelkező keretprogramra a tudomány és az innováció stratégiai támogatására. Európa már most is világelső a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos szabadalmakban, második a tudományos publikációkban. Most a kutatási és innovációs kiadások növelésére, a csúcstechnológiákra való szakosodásra, különösen a mesterséges intelligenciára, a blockchain technológia és a kvantumra és a kereskedelmi hasznosítás fokozására kell összpontosítanunk. Európa nem arra született, hogy kövessen, hanem arra, hogy az élen járjon. A ma kifejlesztett technológiák fogják alakítani a közös jövőnket. 3-0202-0000”
“Elnök Úr! A technológiai verseny Európa jövőjéről szól. A siker érdekében az innovációt elősegítő, kulcsfontosságú tényezőkre kell összpontosítanunk. Ezek közül most csak kettőt emelnék ki. Először is a tehetségeket. Prioritásként kell kezelnünk a STEM-oktatást és a tehetségfejlesztést. Tovább kell képezni a dolgozókat, és elő kell mozdítanunk az agyak visszaszívását, mint ahogy azt a Válaszd Európa kezdeményezés is teszi, a Horizont Európa keretében. Ki kell aknáznunk a tehetségeinket Európa szerte, ami nem csak a gazdasági konvergenciát erősíti, hanem a stratégiai autonómiánkat is. Másodszor pedig, javítanunk kell az innováció támogatását. Ez magában foglalja a finanszírozáshoz való hozzáférés egyszerűsítését, a magánbefektetések mobilizálását és az erős kockázati tőke ökoszisztémáknak a kiépítését.”
“Például 2029 előtt nem várhatóak új szélerőmű- kapacitások, a hálózati csatlakozások szűkössége miatt. A magyar ipar kiszolgáltatottságát továbbá növeli az is, hogy bár a kormány elhanyagolta az energiaberuházásokat, most adófizetői pénzből csábítja be a gigászi energiaéhségű kínai akkumulátorgyárakat és autógyárakat. Így pedig tovább emelkednek az áramárak, amelyek közvetlenül a magyar vállalkozások versenyképességét is veszélyeztetik. A magyar helyzet megmutatja, milyen károkat tud okozni a megfizethető energiakínálat hiánya a versenyképességnek. Ezzel szemben a tiszta ipari megállapodásban kijelölt stratégia kiváló alapot ad a fenntartható európai iparfejlesztésnek. 2-0498-0000”
“Fejlesztenünk kell az európai alternatívákat, és meg kell erősítenünk a kibervédelmünket. Csak így biztosíthatjuk, hogy Európa továbbra is független, erős és versenyképes szereplő maradjon a világpolitika színpadán. Kezünkbe kell vennünk a digitális jövőnk irányítását, vagy elfogadjuk, hogy mások írják számunkra a szabályokat. Az idő pedig sürget. 4-0156-0000”
“Tisztelt Elnök Úr! A kommunikációs infrastruktúráink rendszere biztosítja a modern társadalom működéséhez szükséges feltételeket, ezért ellenőrzése és védelme stratégiai jelentőségű. A kommunikációs infrastruktúrák jó része külső szereplőktől függ, ami súlyos biztonsági és gazdasági kockázatokat rejt magában. Gondoljunk csak bele. Az 5G-hálózataink, a felhőszolgáltatásaink jelentős része nem európai kézben van. Ez nem csupán technológiai függőség, hanem egyben biztonsági kérdés is. Amikor kritikus adataink külső szervereken utaznak, amikor stratégiai döntéseink más hatalmak infrastruktúráján keresztül születnek, valójában feladjuk a szuverenitásunk egy részét. Éppen ezért a külső befolyás csökkentésére van szükség. Az EU-nak sürgősen cselekednie kell. Be kell fektetnünk saját technológiai megoldásainkba.”
“A helyzetet ráadásul tovább rontja, hogy a magyar gazdaság diverzifikációja sem kielégítő. A kormány az elmúlt években az innovatív beruházások ösztönzése helyett egyoldalúan az autóipari és az akkumulátorgyártó megaberuházásokra koncentrált. Ez nem csak környezeti kockázatokkal jár, de gazdaságilag is rendkívül sebezhetővé teszi az országot. A 2020 óta stagnáló magyar gazdaság intő példa. Megmutatja, milyen következményekkel jár, ha egy ország elhanyagolja az energetikai modernizációt és a gazdasági sokszínűséget. Éppen ezért hazánk számára kulcsfontosságú az uniós források mielőbbi becsatornázása a magyar kis- és középvállalkozások üzleti környezetének javítására. Az uniós források befagyasztása pedig tovább mélyíti a vállalkozásaink kiszolgáltatottságát. 3-0291-0000”
“Tisztelt Elnök Úr! A Bizottság által bemutatott Versenyképességi Iránytű jelentős előrelépés az európai gazdaságpolitika történetében. Ez az átfogó csomag egyértelműen jelzi, az Európai Unió felismerte, hogy gazdasági, környezeti biztonságunk és jólétünk alapja a versenyképesség. Ugyanakkor a dokumentum több területen még további fejlesztésre és finomításra szorul. Kiemelten fontos kérdés az energiaárak versenyképességre gyakorolt hatása. Ezen a területen jelentős a versenyhátrányunk. 2024-ben az európai ipari vállalatok két és félszer magasabb áramköltséggel működtek, mint az amerikai versenytársaik. Példaként említve hazám, Magyarország pedig különösen sebezhető helyzetben van. A magyar kkv-k a harmadik legmagasabb áramárat fizetik az Európai Unióban, ami súlyosan korlátozza a növekedési lehetőségeiket.”
“Ugyanis privilegizált kapcsolatokat remél a magyar kormány, a Trump adminisztrációtól, és például egy lehetséges tarifa bevezetése Magyarországot ugyanúgy érintené, mint az egész Európai Uniót. Tekintettel arra, hogy egy vámuniónak vagyunk a részesei, és ezzel Ön is nagyon jól tisztában van. 2-0455-0000”
“Az EU-nak egységesen kell tárgyalnia az Egyesült Államokkal a korlátozások feloldásáról, miközben saját chipgyártási kapacitásaikat is fejlesztenünk kell, hogy csökkentsük külső függőségünket. (A felszólaló hajlandó válaszolni egy kékkártyás kérdésre) 2-0453-0000 András László (PfE), kékkártyás kérdés. – Képviselő Asszony! Ön az imént a kormányt kárhoztatta és az amerikai-magyar kapcsolatokat, miközben a megosztását az európai uniós tagállamoknak még az előző amerikai kormányzat, Joe Biden kormányzata okozta. Ők hozták ezt az intézkedést még január 20-a előtt. Mit gondol erről? 2-0454-0000 Eszter Lakos (PPE), kékkártyás válasz. – Ezt az intézkedést valóban a Biden-kormányzat hozta, ugyanakkor, amit én referáltam, az Magyarországnak a különutas politikája.”
“Az Eurostat 2024-es adatai szerint a régiónkban különösen alacsony az AI-technológiákat alkalmazó vállalkozásoknak az aránya, ami a korlátozások miatt tovább romolhat, illetve még az innovációs szakadékot is mélyítheti. Különösen aggasztó, hogy miközben a magyar kormány elsősorban ideológiai alapon közelít az amerikai kapcsolatokhoz, figyelmen kívül hagyja a valós gazdasági kihívásokat. Ez a megközelítés veszélyes. Az új korlátozások további aggályokat gördítenek a magyar vállalkozások technológiai fejlődése elé, ami egy olyan időszakban történik, amikor gazdaságunk amúgy is komoly kihívásokkal küzd. A helyzet rámutat arra, hogy a különutas politika zsákutca a globális technológiai versenyben. Ha meg akarjuk védeni a gazdasági érdekeinket ebben a fragmentálódó világrendben, akkor az európai partnereinkkel közösen kell fellépnünk.”
“Tisztelt Elnök Asszony! Az amerikai AI-chip exportkorlátozások alapjaiban veszélyeztethetik az egységes európai piac működését és az EU technológiai szuverenitását. Az új szabályozás ugyanis nem egységes piacként kezeli az Európai Uniót. Franciaország, Belgium, Spanyolország korlátlan hozzáférést kap az amerikai chipekhez, addig a többi tagállam Lengyelország, Portugália, Görögország csak évi ötvenezer darabot importálhat ezekből a létfontosságú komponensekből. Ez a megkülönböztetés különösen súlyosan érinti Kelet-Közép-Európát, benne hazámat, Magyarországot, ahol a digitális átállás és a mesterséges intelligencia adaptációja már most is jelentős lemaradást mutat.”
“Az európai védelmi képességek és az önálló európai védelmi ipar fejlesztése pedig mindkét kontinens számára előnyös. Összefogva biztosíthatjuk a megfizethető energiát is az európai állampolgárok számára. A transzatlanti gazdasági kapcsolatokban pedig a hangsúlyt szintén az együttműködésre, nem pedig a kereskedelmi háborúra kell fektetni. Ez utóbbi csak a riválisainkat erősítené. Az amerikai politika önmegújító képessége épp a kihívások által erősödik. Ez igaz Európára és a transzatlanti kapcsolatokra is. A kihívásokat pedig úgy kell kezelnünk, hogy az EU és az USA számára is kölcsönösen előnyöket jelentsenek. 2-0295-0000”
“Tisztelt Elnök Úr! Az Egyesült Államokkal való kapcsolatunk egy évszázados partnerség. Együtt vagyunk a demokratikus világ bástyái, és nem mellesleg, számos hasonló kihívással küszködünk. Trump amerikai jövőre vonatkozó receptje nyers, de a problémák valósak. A világ átalakulóban van. Miközben az új amerikai adminisztráció Amerika globális vezető szerepének megerősítését tűzte ki célul, Európában felerősödtek azok a hangok, különösen például Magyarország kormánya részéről, melyek a nyugati típusú demokráciák végét hirdetik. Ez jó időszak arra, hogy magunkba nézzünk és megújítsuk a demokratikus intézményeinket. Az EU-nak és az USA-nak meg kell erősíteni az együttműködését. A közös védelmi ipari fejlesztések, a kiberbiztonság és az új technológiák terén érdekeink egybeesnek.”